Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. meghatározása szerint mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Műszakpótlék számítása

Kérdés: Műszakpótlék számítása során a rendszeresség vizsgálatánál a munkaidő-beosztással érintett egy időszakon belül a munkanapok legalább egyharmada megállapításához figyelembe kell venni a szabadságnapokat is, vagy csak a munkavégzéssel járó munkanapokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállalónak, akkor jár a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék), ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Jogosultság műszakpótlékra

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben [Mt. 141. § (1)–(2) bekezdés] foglaltak alapján a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) akkor jár, ha a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésével összefüggő biztosítotti bejelentést az új Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal kell megtenni az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalónak végkielégítés akkor jár, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy az alapján szűnik meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás következtében más törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kiskereskedelmi boltban dolgozó családtag vasárnapi pótléka

Kérdés: Kell vasárnapi pótlékot fizetni annak a családtagnak, aki munkaviszonyban áll azzal a társas vállalkozással, amely a Kszvmtv. alapján egy vasárnap is nyitva tartó, illatszereket árusító kiskereskedelmi boltot üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a Ker-tv. hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló vasárnapra rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatása

Kérdés: Valóban jogosult lenne a fogyatékossági támogatásra az a személy, aki jelenleg vakok személyi járadékában részesül? Előnyösebb lenne számára ez az ellátás?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb tudnivaló, hogy ez egy egyirányú út. Amennyiben valaki vakok személyi járadékából átkéri magát fogyatékossági támogatásba, onnan visszatérés már nem létezik, hiszen a vakok személyi járadéka egy úgynevezett kifutó ellátás. 2001. július 1-jétől ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

Kérdés: Hogyan érinti a munkaidő vasárnapra történő beosztásának munkajogi szabályait a kiskereskedelmi szektorban elrendelt vasárnapi munkavégzés tilalma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a munkaidő vasárnapra történő beosztására vonatkozó elő­írásokat, a 140. §-ában foglalt rendelkezések pedig a vasárnapi munkavégzés esetén az érintett munkavállalókat megillető bérpótlék (vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi CXXXIV. tv., illetve a 181/2013. Korm. rendelet rendelkezései értelmében a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől kizárólag a vámhatóság által engedélyezett nemzeti dohányboltokban történhet koncessziós szerződés keretében.A Ker-tv. 1. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. §-a értelmében a munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
1
2
3