Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az átadó, illetve az átvevő munkáltatónak munkáltatói jogutódlás esetén? Ki kell léptetnie, illetve ki kell jelentenie a 'T1041 nyomtatványon a dolgozókat az átadónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Mt. ugyan már nem használja a jogutódlás szót, de a 36-41. §-ban a munkáltató személyében bekövetkezett változásról szóló szabályozás tulajdonképpen ezt az intézményt takarja.Ebben az esetben a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
Részlet a válaszából: […]  Sajnos bármelyik oldalról is közelítünk a megoldás érdekébena kérdéshez, mindenfelől jogi akadályokba ütközünk. Az első probléma, hogy a 375/2010. Korm. rendelet 4. § a)pontja alapján az önkormányzat a közmunkaprogram keretében csak álláskeresőnekminősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartására, valamint a munkaszüneti napokmegítélésére vonatkozó válasz megadása előtt szükséges felhívni a figyelmet,hogy amennyiben a magyar cég egy másik uniós tagállamban a Magyarországonbejelentett munkavállalóit kívánja foglalkoztatni kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.
1
2