Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] Tajvan a Kínai Népköztársaság része, s mint ilyen, vonatkoznak rá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kínai-magyar adóegyezmény, az 1999. évi XV. törvény szabályai. Az adóegyezmény 14. cikke alapján a magyar illetőségű magánszemély magyarországi önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […]  A mezőgazdasági őstermelő Szja-tv. szerinti fogalmát atörvény értelmező rendelkezése határozza meg. E szerint mezőgazdasági őstermelőaz a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a sajátgazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.