Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A www.nav.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás pontos útmutatást ad a 2017. július 1-jén bevezetett új szövetkezeti formáról, amelynek jogszabályi hátterét a Szöv-tv.-t kiegészítő 2017. évi LXXXIX. tv. és a 2017. évi LXXVII. tv. biztosítja.A közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Szülés GYED alatt

Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy szülése esetén jogosult legyen pénzbeli ellátásokra az a kismama, aki 2012. július 1-jétől egyéves határozott idejű munkaviszonyban állt egy betéti társaságnál, 2013 júniusában szülte meg első gyermekét, akire tekintettel 2015. június 20-ig GYED-ben részesül, és ez év májusára várja második kisbabáját? Érdemes esetleg bejelenteni a családi vállalkozásba akár egy nagyobb összeggel is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzítsük: az édesanya munkaviszonya – és ezzel egyidejűleg biztosítási jogviszonya – 2013. június 30-án megszűnt. E megszűnt biztosítása – és nyilván valamilyen korábbi jogviszonya figyelembevételével – alapján vált jogosulttá első gyermeke után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a jogosultsági feltételekkel.Fő szabály, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. A 365 napi biztosítási időbe – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
Részlet a válaszából: […] Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy 2010. május 1-jétőlváltozik a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díjjogosultságához szükséges biztosítási idő, valamint a gyermekgondozási díjösszegének kiszámítására vonatkozó szabály.A 2010. április 30-át követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kifejtése előtt fontos kitérni arra, hogypontosan mit értünk családtámogatási ellátáson, illetve milyen ellátásiformákat jelent. Családtámogatási ellátás a:– családi pótlék,– gyermekgondozási segély,– gyermeknevelési támogatás,– anyasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a heti 40 órás foglalkoztatással járómunkaviszonya fennállása alatt részesül abban a kedvezményben, hogy csak akkorköteles társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni, ha vállalkozóikivétet realizál. Ebben az esetben a ténylegesen felvett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki heti 36 órátelérő munkaviszonyban áll ugyan, de éppen fizetés nélküli szabadságon van, miközbenegy betéti társaság beltagja. Lássuk társadalombiztosítási jogállását!A Tbj-tv. 8. §-a értelmében szünetel a biztosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] A szülés esetén járó, illetve igényelhető ellátásokkalkapcsolatos kérdések nagy számára tekintettel az alábbiakban átfogó, teljeskörű ismertetést adunk a témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.