Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló keresőtevékenysége vonatkozásában semmilyen korlátozást sem tartalmaz, tehát az érintett korlátlanul végezhet munkát, szerezhet bérjövedelmet anélkül, hogy az a rokkantsági ellátásra való jogosultságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású egyéni vállalkozó (az átalányadózó is) havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha a jövedelme alatta marad ennek az összegnek. Ez kezdő vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Apákat megillető pótszabadság

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
Részlet a válaszából: […] A 350/2014. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató részére a költségvetésből a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege kerül megtérítésre. A jogalkotó szándéka tehát világos, a cég apanappal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Szakképzési hozzájárulás

Kérdés: Helyes az a jogszabály-értelmezés, hogy 2021. július 1-jétől abban az esetben is élhet kedvezménnyel a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában a kifizető, ha a kedvezményezett munkavállaló esetében egyébként csak 50 százalékos mértékű a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] Valóban, július 1-jétől módosultak a Szak-tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel összefüggő előírásai. A jelzett időpontig a jogszabály 105. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után a foglalkoztató a Szocho-tv. 13. §-a alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. A jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az minősül,– akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló jogosultságának megszűnése

Kérdés: Igénybe veheti továbbra is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató a rehabilitációs ellátásban részesülő, Rehabilitá-ciós kártyával rendelkező dolgozója után, akinek nemrégiben megszűnt az ellátására való jogosultsága, de erről a cég hivatalos értesítést nem kapott? A munkavállaló a Rehabilitációs kártyáját letétben tartja a munkáltatónál.
Részlet a válaszából: […] A Pf-tv. a Rehabilitációs kártya érvényességének ellenőrzést nem teszi a munkáltató feladatává, illetve felelősségévé.A jogszabály 16/A. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.
1
2