8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
2. cikk / 8 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
3. cikk / 8 Megbízási jogviszony minősítése
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a járulékkötelezettséget egy 2009. július 1-jétől 2011. május 31-ig tartó időszakra szóló megbízás esetén, ha a 730 000 forint összegű megbízási díj kifizetésére a megbízás utolsó napján kerül sor? A megbízási díjból 10 százalékos költséghányadot számolnak el. A megbízott a megbízás időtartama alatt rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal. Milyen járulékmértéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a megbízott biztosítottá válik? Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék-maximumot? Hogyan kell bevallani a közterheket?
4. cikk / 8 Megbízási díj elszámolása
Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
5. cikk / 8 Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei
Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
6. cikk / 8 Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja
Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
7. cikk / 8 Megbízási jogviszony közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
8. cikk / 8 Utólag kifizetett megbízási díj
Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
