4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 4 Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
3. cikk / 4 Anyasági ellátások összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
4. cikk / 4 Betegszabadság terhesség, szülés esetén
Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?