Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Bt. kültagjának személyes közreműködése

Kérdés: Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság kültagja mind tagsági viszonya alapján(tehát társas vállalkozóként), mind pedig munkaviszonyban vagy egyébmunkavégzésre irányuló jogviszonyban (tehát akár megbízási jogviszonyban is)közreműködhet személyesen a társaság tevékenységében.Más oldalról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni abban az esetben, ha egy cég egy táncegyüttes tagjaival megbízási szerződést kötött, és részükre negyedévenként fejenként 45 000 forint megbízási díjat fizet?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a megbízási szerződések alapján a táncegyüttes tagjainak jogviszonya folyamatosan fennáll, díjazásuk egy hónapra számítva 15 000 forintnak felel meg. Ez az összeg semmiképpen nem éri el a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti, a megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – többek között – megbízási szerződés alapján, illetőleg egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először az ügyvezető jogállását. A kft. ügyvezetője e teendőit – főszabályként – munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] Megbízási jogviszonyról van szó, amely személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek, társadalombiztosítási szempontból pedig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.Ebből kiindulva a közterhek megállapítása szempontjából első – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a román állampolgárságú tag milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket. Főszabályként munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a Tbj-tv. 5. § (1) bek. a) pontja alapján – figyelembe véve az 1962. évi 5. tvr. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.