Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] A kérdéseken sorrendben végighaladva lássuk a válaszokat. Azegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége akkor terheli atársas vállalkozás nyugdíjas tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.