7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
2. cikk / 7 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
3. cikk / 7 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
4. cikk / 7 Rendkívüli munkaidőre járó munkabér havibéres dolgozó esetében
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a rendkívüli munkaidőre járó munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013 novemberében 20 munkanapon napi 8 órát, azaz 160 órát, és ezenfelül 2 szabadnapján összesen 16 órát dolgozott? A munkavállaló havi munkabére 114 000 forint.
5. cikk / 7 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
6. cikk / 7 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
7. cikk / 7 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?