Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Tbj-tv. 49. szakasza szerinti megállapodásról van szó, amelynek havi díja 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka azzal, hogy a megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Társadalombiztosítási megállapodások

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 48. §-a alapján megállapodást köthet a nyug-ellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra jogosulta) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egészségügyiszolgáltatásijárulék- tartozás

Kérdés: Van bármilyen következménye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot illetően annak, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni rendszeresen a járulékot, és hátralékot halmoz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének r) pontja szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult – többek között?- az is, aki a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A jogszabály tehát ebben az esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Külföldön tanuló diák egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Harmadik államban folytatott tanulmányok esetén kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vagy egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján van lehetőség az egészségügyi ellátások igénybevételére.A Tbj-tv. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

EU közös betegbiztosítási intézményrendszere

Kérdés: Elfogadható az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesítéshez az Európai Unió közös betegbiztosítási intézményrendszerében (JSIS) biztosított belföldi természetes személy által benyújtott igazolás?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai, valamint a 13. § szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2
3
4