CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot, annak kiadását az Mt. szabályozza. A CSED-re való jogosultság első napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az igénylő jogosult a csecsemőgondozási díjra, illetve a gyermekgondozási díjra, akkor az ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermekével együtt külföldön tartózkodik.A jogosultság a magyar társadalombiztosítási szabályok alapján áll fenn, a 2015. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Izraeli állampolgárságú tag

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint, vagyis a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében, ha a társaság tag ügyvezetője nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak tekintendő. Tehát – mivel a kérdésben említett izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Méltányosság örökölt tartozás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései szerint az ember halálával a hagyatéka mint egész száll az örökösre, ami azt jelenti, hogy nemcsak a javakat, hanem a tartozásokat is az örökség részének kell tekinteni.A Ptk. 7:94. §-a értelmében a hagyatéki tartozások:a) az örökhagyó illő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Ingatlan-bérbeadás ehója

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2018-ban egy magánszemélynek a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől nagyon kedvező, jelentős változás történt a bérbeadásból származó jövedelmet realizáló magánszemélyek számára. 2017. december 31-ig ugyanis a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadón túl a 14 százalékos ehót is meg kellett fizetni a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Szolgálati idő elismerése

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
Részlet a válaszából: […] Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozók, illetőleg a Tbj-tv. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (együtt: járulékfizetésre kötelezettek) 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámla egyenlegéről 1999. július 31-ig értesítést adott ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük onnan, hogy a jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai alapján az 1961-ben született személyek a 65. életévük betöltésekor, azaz 2026-ban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve hogy addig az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
2
3
4