Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó jogszabályban meghatározott ellátási alapja havi 108.000 forint, ami a minimálbér felét sem éri el, így hosszabb távon rendkívül kedvezőtlenül érinti a majdani nyugellátás összegét.Ugyanakkor a Kata-tv. nem teszi lehetővé magasabb ellátási alap választását.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy ez a bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az ekho szerinti adózás választása teljesen független a kifizető akaratától. Ha minden jogszabályi feltétel adott, akkor a magánszemély teljesen szabadon nyilatkozhat arról, hogy az ekho szerinti adózást választja, és a kifizető ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban az átlagszámítási időszakon (1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig terjedő idő) belüli időtartamban nem vettek figyelembe bért, akkor a közigazgatási határozat elleni fellebbezésben kell kérni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatár előtti ellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) és (2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.Ez azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő az ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése

Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjbiztosítás közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő adatait (kizárólag a saját adatait) bárki megtekintheti bármelyik nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.Fontos, hogy vannak olyan "nyugdíjtudatos" személyek, akik már a nyugdíjazást megelőzően foglalkoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […]  Feltételezzük, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy a rokkantságinyugdíj megállapítható-e, ha előtte az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjábanbetöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időtartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladószolgálati idő után a III. rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
1
2