Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az elkötelezett, huzamosabb időn keresztül teljesített feladatellátás méltó elismeréseként az alkalmazás jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban a foglalkoztató végkielégítés fizetésére kötelezett.Az Mt. szabályozása alapján jogviszonya megszűnésével összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Munkavégzés alól mentesült munkavállalók pótlékai

Kérdés: Kell-e fizetni műszakpótlékot azoknak a munkavállalóknak, akik a távollétük idejére visszamenőleg hathavi pótlékokkal növelt óradíjat kaptak abban az esetben, ha erre az időre olyan műszakba voltak beosztva, amelyre pótlék járt volna?
Részlet a válaszából: […] 2012. július 1-jétől hatályos az Mt. 147. §-ának (1) bekezdése, mely alapján a munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról a 2012. évi LXXXVI. tv. rendelkezik. A 2012. évi LXXXVI. tv. az Mt. 148-152. §-aiban szabályozott távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 1-jétől rendeli alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Jutalék beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
Részlet a válaszából: […] A távollétidíj-számítás szabályainak ismertetése és a kérdéskonkrét megválaszolása előtt érdemes kitérni arra, hogy a munkavállalót mikor,milyen esetekben illeti meg távolléti díj.Az Mt. 151. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, hamunkaviszonyra vonatkozó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Munkarend jellegének megállapítása, pótlékok elszámolása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendnek minősül-e a foglalkoztatás, ha a foglalkoztató benzinkút mindennap reggel 5.00 órától este 22.00 óráig tart nyitva? A dolgozók két műszakban dolgoznak, 5.00 órától 13.30 óráig, illetve 13.30-tól 22.00 óráig, melyből 30 perc a munkaközi pihenőidő. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha csak a délutáni pótlékot fizeti meg? Mennyi a pótlék mértéke? Havonta hányszor lehet a dolgozókat vasárnapra beosztani, illetve kell-e valamilyen pótlékot fizetni erre a napra, ha szabadnapot biztosítanak helyette? Milyen bérezés illeti meg a munkavállalót, ha fizetett ünnepen végez munkát, és helyette szabadnapot kap?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése alapján megszakítás nélkülimunkarend akkor állapítható meg, haa) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nemhaladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiaielőírásban meghatározott okból az ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében

Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezések értelmében amunkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozásacéljából kapott fizetés nélkül szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés a) pont]megszűnését követően a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy 24 órás megszakításnélküli időszakba tartozó munkaidő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
2