5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó
Kérdés: Maradhat továbbra is főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek az egészségi állapota 56 százalékos? Miként alakulna a helyzete, ha kifizetőtől szerzett bevétel miatt nem lehetne kataalany tovább, hanem átalányadózóként folytatná a tevékenységét?
2. cikk / 5 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
3. cikk / 5 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
4. cikk / 5 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
5. cikk / 5 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?