Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyugdíjas tag bejelentése, közterhei

Kérdés: Melyik cégben kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas magánszemély után, aki több társaságban is tag, és valamennyi cégében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat? A magánszemély májusi nyugdíjazásáig az egyik cégben heti 36 órás munkaviszonyban dolgozott, de a nyugdíjba vonulása óta itt is megbízás alapján végzi a tevékenységét. Az ügyvezető valamennyi cégből kap megbízási díjat, de az nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon ezeket a jogviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben tulajdonos tagról van szó, aki egy­idejűleg több kft.-jében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket.Ez társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy valamennyi kft.-ben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint (3.112. §) a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Ezt a választási lehetőséget szűkíti le a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Változások az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében

Kérdés: Milyen változások következtek be 2009. évben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-a határozza meg, hogy kik jogosultakegészségügyi szolgáltatásra. A Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés h) pontja szerint azegészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővült, és a jogosulti körbebekerültek azok a személyek, akik rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi LXXXII. tv. 8. §-a valóban kedvezően módosítottaa Tbj-tv.-t, legalábbis a kiegészítő tevékenységű tagokat érintően.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.