Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
Részlet a válaszából: […] A diákok nyári szünetben történő foglalkoztatásának formái, a munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási szerződéssel), iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzéssel, és egyszerűsített foglalkoztatottként is történhet.A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Jogosultsági idő

Kérdés: Jogszerző időnek minősül a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő számítása során az 1993-ban nappali tagozaton szerzett védőnői diploma? A diploma megszerzéséhez 3 évfolyam elvégzésére volt szükség.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. § (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.A nőket megillető kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időbe azonban nagyon sok olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény összege, a kedvezményezett eltartotti megítélés a családipótlék-szabályokhoz kötődik. A középiskolába járó gyermek után a családi pótlék a tanulmányok folytatása alatt, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig illeti meg a szülőt, amelyben a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] Az 1955-ben született személy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára, azaz 64. életév elérése esetén vonulhat nyugdíjba, ha eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés:

Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] A 2007. évi I. tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésbeli francia állampolgárságú tanuló EGT-állampolgárként érvényes úti okmánnyal vagy személy­azonosító igazolvánnyal jogosult beutazni Magyar­ország területére. Ugyanezen törvény 5. §-a úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] A szakközép-iskolai tanulók gyakorlati képzésére, valamint juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket a Szak-tv. tartalmazza. Ennek alapján a szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – általában – a tanuló és a gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Középiskolai tanulmányok figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Valóban el lehet-e ismertetni szolgálati időként a szakközép-iskolai tanulmányok időszakát? Hol lehet ennek utánanézni, és utólagosan elismertethető-e ez az időszak abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál nem vették figyelembe ezt az időszakot annál az igénylőnél, aki 1988-ban fejezte be tanulmányait?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 37. §-ának (4) bekezdése alapján a biztosítássaljáró jogviszony 1998. január 1-jét megelőző időtartamát az 1997. december 31-énhatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. ATny-tv. R. 29. §-ának (1) bekezdése az 1998. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Szakmai gyakorlatát töltő szakközép-iskolai tanuló magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Kötelezett-e magán-nyugdíjpénztári tagságra egy szakközépiskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, aki nyári szakmai gyakorlatát tölti?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § n) pontjának 2. alpontja alapján tagságrakötelezett pályakezdőnek az a természetes személy minősül, aki Magyarországonelső alkalommal létesít az 5. §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
2