31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 31 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
3. cikk / 31 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
4. cikk / 31 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?
5. cikk / 31 Nyugdíj újbóli megállapítása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
6. cikk / 31 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
7. cikk / 31 Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?
8. cikk / 31 Megállapodás hiányzó szolgálati időre
Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz? Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni.
9. cikk / 31 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
10. cikk / 31 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
