Rehabilitációs ellátás

Kérdés: Milyen feltételekkel válhat jogosulttá rehabilitációs ellátásra a munkavállaló, illetve hogyan kell megigényelni az ellátást? Meg kell szüntetni a munkaviszonyt az ellátásra való jogosultság érdekében?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátása a 15. életév betöltésétől 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot és kellő mennyiségű biztosítási idő mellett állapítható meg, ha a kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül.A megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaidejének csökkenése esetleg hatással lehet a másik foglalkoztatónál megvalósuló foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás

Kérdés:

Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetre megoldást a nyugdíjszerű ellátások tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai vagy a rokkantsági járadék jelenthet. Az említett ellátások igénybevételének egyik alapfeltétele a jogszabályban meghatározott mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
Részlet a válaszából: […] A 297/2022. Korm. rendelet hatálybalépésével a 2022. évre valóban megszűnt az a korábbi korlátozás, amely szerint nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti megfizetése, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózást választotta, így a lehetőség elvben nyitva áll.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Átlagos statisztikai létszám

Kérdés: Az átlagos statisztikai létszám számítása során figyelembe kell venni a kft. azon tulajdonos tagjait, akik személyesen közreműködnek ugyan, de tagi jövedelemben nem részesülnek? Van e tekintetben különbség a minimumjárulék-fizetésre kötelezett vagy nem kötelezett tag között?
Részlet a válaszából: […] Az átlagos statisztikai létszám meghatározásakor a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz készült útmutatójából kell kiindulni [3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény].Az útmutató 1.1.4. pontja értelmében a társas vállalkozás, szövetkezet tulajdonos tagja abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Társas vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: A kft.-nek vagy a magánszemélynek kell megfizetnie a minimumjárulékokat abban az esetben, ha a főfoglalkozású társas vállalkozóként bejelentett tag nem vesz fel tagi jövedelmet? A bérprogram alapján a tagnak be kellene fizetnie a pénztárba a járulékokat, ő azonban úgy véli, hogy ez nem helyes, tekintettel arra, hogy a korábbi hónapokban a minimálbért lényegesen meghaladó jövedelem után fizette meg a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az egyéni járulék a biztosított terhe, ugyanakkor a Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése az említett járulék megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a foglalkoztató számára írja elő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
1
2
3
6