Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Tartásdíj

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék [Cst. 75. § (1) bekezdés]. Külön élő szülők esetében ennek markáns megjelenési formája a tartásdíj, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre az időszakra a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében különadó alapjának minősül a különadó fi-zetésére kötelezettek jogviszonyának megszűné-sével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bár-mely más formában juttatott bevétel, ide nem értve a jogviszony 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Azzal, hogy a keresőképtelensége idejére nem kíván erre járóellátást igénybe venni, társadalombiztosítási szabálytalanságot nem követ el,de arra sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte jogcímének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a heti 40 órás foglalkoztatással járómunkaviszonya fennállása alatt részesül abban a kedvezményben, hogy csak akkorköteles társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni, ha vállalkozóikivétet realizál. Ebben az esetben a ténylegesen felvett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem sokat árult el az ösztöndíjfolyósításának hátteréről, így nem lehet annak adókötelezettségét sem pontosanmeghatározni. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy adómentes ösztöndíjrólcsak abban az esetben beszélhetünk, ha annak folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Rendszeres vagy a nem rendszeres jövedelmeknél kell-e szerepeltetni a felmentési bért és a túlórára fizetett bért az OEP-B/1 jövedelemigazoláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához elsődlegesen azt kellmeghatározni, hogy mi a rendszeres jövedelem. Erre az Eb-tv. R. ad eligazítást.A rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendszeres jövedelem a havirendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
2