Adószámos magánszemély után fizetendő közterhek

Kérdés: Valóban plusz 27 százalékos közteher-fizetési kötelezettség terheli-e 2012. január 1-jétől a szabad szellemi foglalkozású adószámos magánszemélyt foglalkoztató lapkiadót a kiállított számla alapján? A lapkiadó tájékoztatása szerint ezután nem tudják befogadni a számlát, mert az számukra többletkiadással jár.
Részlet a válaszából: […]  A lapkiadó helyes tájékoztatást adott, valóban így van. A2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kifizetőnek27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a vele adófizetésikötelezettséget eredményező jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az adó- és járuléktörvényekmellett a Szot-tv.-t is érdemes figyelembe venni. Utóbbi jogszabálymegkülönbözteti a szolgálati, az alkalmazotti, illetve az előbbi jogviszonyokonkívüli találmányt. Szolgálati találmány annak a találmánya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. adószámos magánszemély által önálló tevékenységkeretében, megbízási szerződés alapján megszerzett szakértői díj utáni adó- ésjárulékfizetésre a megbízási jogviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.E jogviszony jellemzője, hogy a biztosítás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Magyarország EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Th-tv.)28. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közösképviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint aszámvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] Az önálló tevékenységet folytató "számlaképes" – tehátadószámmal rendelkező – magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.Amennyiben vállalkozási szerződés alapján munkát végez, akkor biztosításikötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] Majdnem biztos, hogy nem járnak el helyesen.A megbízási jogviszonyban álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A 2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.