Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2015/62. Adózási kérdés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azegyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításánakfennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ugyanezenparagrafus (2) bekezdése szerint az 5. § (1) bekezdés g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az adó- és járuléktörvényekmellett a Szot-tv.-t is érdemes figyelembe venni. Utóbbi jogszabálymegkülönbözteti a szolgálati, az alkalmazotti, illetve az előbbi jogviszonyokonkívüli találmányt. Szolgálati találmány annak a találmánya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Ettől eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.