23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
2. cikk / 23 Munkavégzés ápolási díj mellett
Kérdés: Dolgozhat 4 órát egyszerűsített foglalkoztatás keretében szombaton egy ápolási díjban részesülő személy, aki egyébként hétfőtől péntekig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik egy cégnél?
3. cikk / 23 Egyéni cég tagja
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
4. cikk / 23 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
5. cikk / 23 1957-ben született nő nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
6. cikk / 23 GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
7. cikk / 23 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
8. cikk / 23 Kivételes nyugellátás
Kérdés: Kérheti a nyugdíj méltányosságból történő megállapítását egy özvegyi nyugdíjban részesülő személy abban az esetben, ha nem rendelkezik elég szolgálati idővel, hogy saját nyugdíjban részesüljön?
9. cikk / 23 Nyugdíjazás időpontja prémiumévek programban való részvétel esetén
Kérdés: Beszámítják a nappali tagozatos főiskolai éveket a szolgálati idő megállapításánál annak a közalkalmazottnak az esetében, aki 2010. június 30-tól részt vesz a prémiumévek programban, és 2018. március 6-án válik jogosulttá öregségi teljes nyugdíjra? Megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt a 40 év jogosultsági idő elérésekor annak ellenére, hogy a munkavállaló nem igényli a nők kedvezményes nyugdíjazását, mert az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni szeretne, és a nyugdíjtörvények változása miatt meghosszabbított kinevezése is az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig szól? Milyen jogi lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató mégis korábban kívánja megszüntetni a jogviszonyát?
10. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?