Szülés külföldi előzménnyel

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a CSED-jogosultságnak a feltételeit.Főszabály, hogy csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, akinek a gyermeke a biztosításának tartama alatt születik, és a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Jogosult az a nő is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Főállású kisadózó szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokról beszélnénk, a biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglaltak értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a munkaviszony megszűnésével, azaz 2016. augusztus 31-én a biztosítás is megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően gyermekgondozási segélyben részesülő személy már nem minősül biztosítottnak, a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása

Kérdés: Szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban az esetben, ha nem kötelezett a havi 50 ezer forintos kata megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdése értelmében nem kell megfizetni a kisadózó után az adót, jelen esetben a főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintot azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kis­adózó1. táppénzben, baleseti táppénzben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Egy kismama második gyermekét 2012. május 16-ra várja. 2010. június 30-ig rendelkezett határozatlan idejű munkaviszonnyal, ahol a jövedelme havi 390 000 forint volt, majd 2010. július 1-jétől 2010. október 31-ig egy határozott idejű munkaviszonnyal, ahol havi 73 500 forint volt a jövedelme, tehát 2010. november 1-jétől nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya. Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az igénylő 2010. július 13-tól 2010. október 8-ig táppénzben, 2010. október 9-től 2011. március 25-ig TGYÁS-ban részesült, 2011. március 26-tól pedig GYED-et kap, amelyre 2012. október 9-ig jogosult.
Részlet a válaszából: […]  Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a biztosítástartama alatt vagy annak megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagynegyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy afolyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3