Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. IV. rész 3:325-3:367. §-ai szabályozzák a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat (általános rendelkezések; a szövetkezet szervezete; a szövetkezeti tagsági jogviszony; kisebbségvédelem; a szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása; a szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetővé teszi, hogy a törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a rendelkezéseitől eltérjen. A közúti szállításban utazó munkavállalók esetén tevékenységük jellegénél fogva az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályai számos esetben nem értelmezhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Elszámolási időszak

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolási időszak olyan jogintézmény, amely a munkaidőkeret mellett – de azzal egyidejűleg nem alkalmazhatóan – a munkaidő általános munkarendtől eltérő egyenlőtlen beosztásának ad újszerű, még rugalmasabb keretet. Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályba lépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. §-a értelmében a munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók szabadsága

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?
Részlet a válaszából: […]  A hivatkozott, korábban feltett kérdésre adott válasz többekközött kitért arra, hogy a szabadság kiadásánál – általános szabályként – amunkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Aheti kettőnél több pihenőnapot adó munkaidő-beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket azMt. VI. fejezete az "Egyéb munkaidő-kedvezmények" cím alatt tartalmazza. E rendelkezések alapján a munkavállaló kérésére a munkáltatóaz alábbi esetekben köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Közalkalmazott felmentési ideje

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja azegyoldalú munkáltatói jognyilatkozattal közölt munkáltatói felmentéssel történőmegszüntetés. A Kjt. azonban ún. kötött felmentési rendszert szabályoz, ami aztjelenti, hogy a közalkalmazott felmentésének csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje

Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke napi 8, heti 40 óra. A teljes munkaidő tartamát általában törvényhatározza meg, ezért szokásos törvényes munkaidőnek is nevezni.Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Műszakpótlék megállapítása

Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
2
3