Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg a biztosítási kötelezettséget, hiszen az ellátások a biztosításhoz kötöttek. A Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Tehát függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Szülés GYED alatt

Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
Részlet a válaszából: […] 2014. januártól a szülő a különböző korú gyermekei jogán gyermekgondozást segítő ellátást, a csecsemőgondozási díjat, a táppénzt, illetve a gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti [Eb-tv. 39. § (4) bekezdés]. Természetesen abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

GYES-en lévő munkavállaló táppénze

Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a választ az Eb-tv. 39. §-a tartalmazza. A hivatkozott jogszabály szerint, aki ugyanazon biztosítási jogviszonya alapján egyidejűleg táppénzre és a családtámogatási ellátások közül gyermekgondozási segélyre is jogosult, választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Felszámolás alatt álló munkáltató kilépő dolgozójának szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt lenne jó tudni, hogy a munkavállaló milyencímen vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot. Mert ha 3 évesnél fiatalabbgyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoniápolása címén vette igénybe, a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3.életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.Megjegyzés: a vonatkozó jogszabályi rendelkezés 2006. január1-jei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.