Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
Részlet a válaszából: […] A szabadság, szülési szabadság kérdéskörét az Mt. szabályozza. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló alapszabadságának mértékét az Mt. 116. §-a 20 munkanapban rögzíti. Ezt követően a munkavállaló korától és gyermekeinek számától teszi függővé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás egy atipikus munkaviszony. Az ilyen egyszerűsített formák általában rövid időtartamra létesülnek, cserébe az adminisztrációs és a közterhek is jelentősen kisebbek a tipikus munkaviszonyokéhoz képest.Bizonyos általános munkajogi szabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kormányhivatal mint munkáltató a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerv, amelynél – a törvény vonatkozó rendelkezése alapján – a közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörök gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Munkába állása után hány nap szabadságra lesz jogosult egy 1982. december 13-án született munkavállaló, aki eddig fizetés nélküli szabadságon volt 2009. május 27-én született gyermekével, és 2012. május végén visszamegy dolgozni a munkáltatójához, ahol 2006 augusztusa óta dolgozik?
Részlet a válaszából: […]  A szabadság kiszámításakor a szülés időpontjához képestirányadó alábbi Mt.-rendelkezéseket kell figyelembe venni: Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállalóa) huszonötödik életévétől huszonegy;b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

GYES-ről visszatérő közalkalmazott munkaidejének módosítása

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani annak a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki gyermeke 3. életéve betöltéséig, azaz 2010. június 12-ig kívánja igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, azonban már most jelezte, hogy csak négyórás részmunkaidőben tud majd dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezhető, hogy a közalkalmazottakjogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozófoglalkoztatásról van szó. A 2009. évi CXXVI. tv. módosította többek között a Kjt.-tis. Az egyik 2010. január 1. napjától hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Azzal, hogy a keresőképtelensége idejére nem kíván erre járóellátást igénybe venni, társadalombiztosítási szabálytalanságot nem követ el,de arra sem kötelezhető a munkáltatója, hogy utólag hozzájáruljon akeresőképtelenség miatti távolléte jogcímének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket azMt. VI. fejezete az "Egyéb munkaidő-kedvezmények" cím alatt tartalmazza. E rendelkezések alapján a munkavállaló kérésére a munkáltatóaz alábbi esetekben köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága

Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltrendelkezések értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság rendeltetése, hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
2