Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal, hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Bértámogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszából: […] 2020. április 16-án lépett életbe a 105/2020. Korm. rendelet, amely szabályozza a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból nyújtható támogatás feltételeit.A program hazai és uniós forrásból valósul meg.A program igazából nem a munkaadók, hanem a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

GYET-ben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelensége esetén jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, akinek a harmadik gyermeke 2018. november 4-én töltötte be a 3. életévét, november 5-től GYET-ben részesül, amelynek folyósítása alatt 2019. augusztus 1-jétől napi négy órában visszament dolgozni, és október 4-étől keresőképtelen? A GYES folyósításának megszűnését követően a munkáltató még két évig engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 49. §-ában foglaltak értelmében a gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett munkát végző is jogosult táppénzre, de a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket eltérésekkel kell alkalmazni. Eltérés, hogy a táppénzfolyósítás időtartamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Köztisztviselő szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal, hogy a fizetés nélküli szabadságok időtartamahogyan befolyásolja a biztosításban töltött időt. Az ápolási díj folyósításánakidőtartamára kért fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosításszünetel. Nem szünetel viszont a biztosítás, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket.A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja a heti 36 órásfoglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozókat mentesíti a minimumjárulékmegfizetése alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne arra azadatra, melyet a levélíró sajnos nem közölt, hogy mi a szülés várhatóidőpontja, valamint arra, hogy a dolgozónak az a foglalkoztatása, melybenGYES-ben részesül, a heti 36 órát eléri-e, vagy nem. Ami biztos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.