Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi linkről tölthető le: http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/50/54000/K%C3%A9relem%20a%20megv%C3%A1ltozott%20munkak%C3%A9pess%C3%A9g%C5%B1%20szem%C3%A9lyek%20ell%C3%A1t%C3%A1sa%20ir%C3%A1nt.pdfAmennyiben a letöltés nem lehetséges, a kérelmet a www.kormanyhivatal.hu honlapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

GYED időtartama alatt elhunyt gyermek

Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
Részlet a válaszából: […] A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhatóidőpontja elé essen. A gyermek születésekor a fenti időtartamra a kérelmezőterhességi-gyermekágyi segélyt igényelhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyanbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékotkellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előttitartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" mint fogalom ilyen formában egyik jogszabályban sem létezik. A közhasználatban elterjedt kifejezés tulajdonképpen a családjogi támogatás szerinti gyermeknevelési támogatás igénybevételét jelenti.A Cst. szabályozása szerint gyermeknevelési támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.