Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal, hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokra való jogosultságot vizsgálnánk, tisztázni kell a jogviszonyokat. Jelenleg egy-idejűleg fennálló két jogviszonyról van szó, az egyéni vállalkozásról és a munkaviszonyról.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.