Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése már nem nevesíti a felszolgáló közvetlenül kapott borravalóját járulékalapként, miközben a felszolgálási díjat továbbra is a felsorolásban találjuk.Noha a régi Tbj-tv.-ben mindkét tétel járulékalapot képezett, a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] A 2020. július 1. napjától hatályos új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az 1951-ben született személy abban az esetben jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát (62. életév) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjábanbetöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időtartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladószolgálati idő után a III. rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.