41 cikk rendezése:
11. cikk / 41 Balesetet okozó munkavállaló ellátásai
Kérdés: Jogosult betegszabadságra az a munkavállaló, aki szabadsága alatt ittasan vezetett járművet, és saját hibájából közúti balesetet okozott? Fel lehet mondani neki a táppénz alatt, illetve követelhet tőle kártérítést a munkáltató a felmerült költségei (betegszabadság, táppénz 1/3) miatt?
12. cikk / 41 Elengedett költségtérítés közterhei
Kérdés: Az 50/1999. EÜM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján a munkáltató 2 évente éles látást biztosító szemüveget juttat a munkavállalóknak. A szabályzat értelmében amennyiben a szemüveg átvételétől számított 2 éven belül a munkaviszony a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésre szűnik meg, a szemüveg időarányos költségét a munkavállalónak meg kell térítenie. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén, valamint nyugdíjba vonulásnál a munkavállalót nem terheli költségtérítés, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszűnés esetén pedig a költségtérítés egyedi elbírálás alá kerül. Származik bevétele a munkavállalónak, és ha igen, milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és milyen a munkáltatót az elengedett költségtérítés után?
13. cikk / 41 Hosszú ideig keresőképtelen munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?
14. cikk / 41 Fegyelmi eljárás felmentési idő alatt
Kérdés: Megszűnik-e a köztisztviselőnek a nyugdíjjogosultság címén felmentéssel megszüntetett közszolgálati jogviszonya a felmentési idő utolsó napján, ha a felmentési idő alatt az érintett köztisztviselővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabnak ki, amely ellen az érintett köztisztviselő jogorvoslattal élt?
15. cikk / 41 Passzív táppénz összege
Kérdés: Rosszul értelmezte-e az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltakat az ügyintéző az alábbi esetben? Egy folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2007. április 1-jén lépett be a munkáltatójához, majd 2008. január 14-én munkába menet balesetet szenvedett, és baleseti táppénzt kapott 2008. január 14-től 2008. július 20-ig. 2009. november 5-én munkáltatói felmondással megszűnt a munkaviszonya, 2009. november 6-tól december 5-ig passzív táppénzben részesült, melynek összege a 2008. évi 648 467 forintos jövedelme alapján 117 nap osztószám figyelembevételével került megállapításra, tekintettel arra, hogy 189 napra baleseti táppénzt kapott. Az ellenőrzés szerint az ügyintéző hibát követett el, mivel a dolgozónak nem volt 180 naptári napi jövedelme.
16. cikk / 41 GYED időtartama alatt elhunyt gyermek
Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
17. cikk / 41 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
18. cikk / 41 Védett kor
Kérdés: Valóban létezik-e a nyugdíjazás előtt az úgynevezett védett kor, és mikortól alkalmazható ez egy 1953-ban született nő esetében? Melyik életkor betöltését kell figyelembe venni nyugdíjkorhatárként?
19. cikk / 41 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
20. cikk / 41 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?