Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kisadózó bt. végelszámolása

Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
Részlet a válaszából: […] Azoknak a vállalkozóknak, akik korábban több vállalkozásban is kisadózóként voltak bejelentve, valóban választaniuk kell, tekintettel arra, hogy a Kata-tv. 7. §-a 2021. január 1-jétől kiegészült egy új (1a) bekezdéssel, amelynek értelmében ettől az időponttól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében

Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A kültag a választott tisztségviselői tevékenységét elláthatja megbízási jogviszonyban, illetve munka­viszonyban egyaránt [Gt. 22. § (2) bekezdés].Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a Gt. 109. ­ §-ának (1) bekezdése értelmében a kültag a társaság üzletvezetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés 2012. október 1-jén fogadta el a 2012. évi CXLVII. tv.-t, amely – többek között – a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.