Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] A külföldi munkavállaló a Magyarországon adóköteles jövedelmére az Szja-tv. 1/A. §-ában és 29/D. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató külföldi illetőségű munkavállaló esetén az adó, adóelőleg megállapításakor akkor vehet figyelembe családi kedvezményt, ha a munkavállaló a családi kedvezmény érvényesítésére irányuló nyilatkozatát okirattal is alá tudja támasztani. Az ehhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Hongkongi társaságtól kapott osztalék közterhei

Kérdés: Milyen mértékű személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni abban az esetben, ha egy magyar adóilletékességű magánszemély osztalékot kap egy Hongkongban bejegyzett vállalkozástól? A külföldi székhelyű vállalkozásnak kell levonnia az adóelőleget, vagy a magánszemély saját maga állapítja meg és fizeti be? Ebben az esetben mikor kell teljesíteni a befizetést? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a társaság osztalékelőleget fizet?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Hongkong között a kettős adózás elkerüléséről a 2010. évi CXXIX. tv. rendelkezik (Egyezmény). Az Egyezmény 10. cikkének 1. pontja alapján: "Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Félben belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés 2012. október 1-jén fogadta el a 2012. évi CXLVII. tv.-t, amely – többek között – a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által leírtakból az tűnik ki, hogy az érintettmagyar magánszemélyek a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a 1408/71/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kettős könyvvitelt vezető evás bt. osztaléka

Kérdés: Van-e valamilyen százalékos korlát az adózott eredmény, illetve az eredménytartalék kiosztását illetően egy kettős könyvvitelt vezető evás betéti társaság esetében? A társaság eredménytartaléka már csak evás évekből származó eredményt tartalmaz. Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási közteher az így kifizetett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. § (3) bekezdése az osztalék fizetésétfeltételekhez köti. A tárgyévi adózott eredményt csak abban az esetben lehetfelosztani, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentettsaját tőke az osztalékfizetést követően sem lesz kevesebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
1
2
3