Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] A CSED-re való jogosultság egyik legfontosabb feltétele, hogy a jogosult biztosított a folyósítás ideje alatt semmilyen jogviszonyban ne folytasson keresőtevékenységet, ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, mert az természetesen nem szakítható meg ekkor sem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-ának f) pontja értelmében a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően az e körbe tartozó dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése

Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelen saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló a munkáltatójához benyújtott kérelmében igazolt keresőképtelensége tartamára táppénz iránti igényt terjesztett elő.A fő rendezőelv szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt

Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Járulékfizetési szempontból a helyzet viszonylag egyszerű: a megbízási díj nyugdíjazást megelőző időszakra eső részéből a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonni, míg a nyugdíjazást követő időszakra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

CSED összegének módosítása utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor nem módosította a dolgozó 2016. június 28-tól megállapított csecsemőgondozási díjának napi összegét annak ellenére, hogy a bíróság 933?453 forint összegű elmaradt jövedelmet ítélt meg számára a 2014. március 2-től 2016. december 12-ig terjedő időszakra, és a dolgozó kérte az ellátás összegének javítását? A bíróság ítélete alapján az elmaradt jövedelmet, illetve annak késedelmi kamatát a munkáltató 2017. szeptember 15-én egy összegben számfejtette és utalta a dolgozó részére.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 2015-ben bevezetett irányadó időszaki jövedelmet érintő radikális változása az úgynevezett rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elkülönítésének megszüntetésében, de még inkább abban jelenítődik meg, hogy az ellátásra való jogosultság időtartamában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Egészségügyi dolgozó önként vállalt többletmunkavégzése

Kérdés: Hogyan kerül figyelembevételre a nyugdíj megállapítása során egy orvosi bt. alkalmazottjának a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzése? Szerez többlet szolgálati időt, illetve jogosultsági időt abban az esetben is, ha nem közalkalmazott, hanem munkaviszonyban áll? Mi a helyzet akkor, ha társas vállalkozóként végezi ugyanezt a tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 43/A. §-a értelmében a szolgálati idő általános szabályain túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.