Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén

Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat. Ebben az esetben főszabályként egyéni vállalkozóként terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, mivel őstermelőként – fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása

Kérdés:

Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.

Részlet a válaszából: […] Az otthonfelújítási támogatás igénybevételét előíró feltételrendszerben meghatározó jelentőséggel bír a jogalkotó társadalombiztosítási jogviszonnyal szemben megfogalmazott elvárása. Az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a biztosítási kötelezettségeket kell megérteni.Nem vitás, hogy a munkavállaló 2016. november 2-ától jelenleg is a munkaviszonya alapján biztosított. Egyéni vállalkozóként 2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] A határozat pontos tartalmának, illetve valamennyi körülmény biztos ismeretének hiányában egyértelmű választ adni nem tudunk. Tény, hogy az igény elutasításának indokaként az került megnevezésre, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben a szükséges 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Fizetési könnyítés engedélyezése

Kérdés: Kérheti-e egy nehéz anyagi helyzetbe került kft. a köztehertartozás egy részének elengedését az APEH-től?
Részlet a válaszából: […] Az APEH részletes leírást adott ki a témában, amelyben azalábbi tájékoztatást nyújtja: A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok éskötelezettségek közé tartozik, hogy "országunk minden állampolgára kötelesjövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Méltányossági jogkör gyakorlása

Kérdés: Van-e valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy egy több éve működő egyéni vállalkozó nagy összegű, felhalmozódott késedelmipótlék-tartozásának elengedését kérje az APEH-tól?
Részlet a válaszából: […] Az Art. számoshelyen utal a méltányosság gyakorlására. Az egységes jogalkalmazás érdekébenjött létre a 7004/2006. (AEÉ 4.) APEH irányelv a méltányossági jogkörgyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezéséreirányuló kérelmek elbírálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] Az Art. számos helyen utal a méltányosság gyakorlására, ésmivel minden kérdésben nagyon fontos az egységes jogalkalmazás, az APEHirányelvet bocsátott ki ennek érdekében 7001/2005. (AEÉ 3.) számon. Ennekalapján ismertetjük a méltányosságra vonatkozó legfontosabb szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.