Kötelezés visszamenőleges bejelentésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Ff-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] A 15. életévét betöltött diák munkaviszonyban történő foglalkoztatása az iskolai szünet alatt az Mt. alapján történik.Ez azt jelenti, hogy az Mt. valamennyi rendelkezése vonatkozik rá, ugyanúgy, mint az egyéb munkavállalókra, figyelembe véve természetesen a törvény fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben szükséges kitérni arra, mely esetekben lehet a munkakör készenléti jellegét megállapítani.Az Mt. munka- és pihenőidő-szabályai körében található fogalom meghatározása szerint akkor készenléti jellegű a munkakör, ha– a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Bérkompenzáció

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni 2012. évben a bérkompenzáció számítására vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől megszűnt a munkavállalók adó-jóváírásilehetősége. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretébenfigyelembe vehető mértékéről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Gépkocsivezető jogállása

Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantáltbérminimum megállapításáról a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések értelmébena teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítottszemélyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Garantált bérminimum alkalmazása

Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.