Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] A 2020. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje 2021. május 20.A NAV a nyilvántartásában szereplő adatok alapján valamennyi adózó részére automatikusan elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. A NAV adatbázisa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés értelmében a minimumjárulékfizetése alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha a társas vállalkozó– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] A feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Magánnyugdíjpénztár utólagos választása

Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
Részlet a válaszából: […] Az Mny-tv. 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kötelezőpénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdő időpontja a biztosításijogviszony keletkezésének a napja.Ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett 2006szeptemberében tényleg pályakezdő volt, akkor a jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség igazolását a táppénzre nem jogosult személynek – kérésére – a 102/1995. Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, aki az esetek többségében a háziorvos.A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szociális háló részeként az állam – foglalkoztatásuk elősegítésével – biztosítani kívánja a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról a 8/1983. EüM-PM együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2