Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A 2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíjigénye jelenleg elbírálás alatt van, de előleget már megállapítottak részére, és megkapta a nyugdíjastörzsszámát is, az önkéntes nyugdíjpénztár azonban nem fizeti ki a felhalmozott pénzét addig, amíg a végleges határozatot be nem mutatja? A végleges határozat kiadása két vitatott biztosítási időszak miatt húzódik, amelyek közül az egyik egy külföldi jog-viszony, így hosszabb ügyintézési határidőre lehet számítani.
Részlet a válaszából: […] A megállapító határozat kiadásának gyorsítására érdemben nem tudunk tanácsot adni, különösen a külföldről szerv által igazolandó szolgálati idő vonatkozásában. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztár eljárása álláspontunk szerint csak abban az esetben jogszerű, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálata

Kérdés: Mikorra várhatja a felülvizsgálatát az a magánszemély, aki 2011. december 31-ig rokkantsági, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül, egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, és eddig még nem kapott értesítést a vizsgálatról? Automatikusan jogosult lesz öregségi nyugdíjra az életkor elérésekor, vagy mindenképpen meg kell várni a felülvizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 102. számában megjelent 2015. évi CXXXIII. tv. 2015. augusztus 1-jei hatálybalépésével megváltoztak a felülvizsgálat szabályai. A változtatás célja az, hogy a komplex minősítések terén felhalmozódott vizsgálati hátralék csökkenjen.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

1955-ben született nő ellátásai

Kérdés: Jogosult valamilyen járadékra az az 1955. december 5-én született nő, aki szakmunkás-iskolát végzett, három gyermeket szült, 1996-tól rokkantnyugdíjas, 2010-ben vállalkozó lett, de vállalkozása 2013. november 18-án megszűnt? 2010-ben megállapították a magánszemély 40 százalékos egészségkárosodását.
Részlet a válaszából: […] Az 1955-ben született személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 64. életév, és – bár részletei­ben nem ismerve, de a kérdés alapján – figyelembe véve az előzményeket, a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 évnyi jogosultsági időből is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nyugdíjas magánszemély tiszteletdíja

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki önkormányzati felügyelőbizottsági tag lett, és tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Ameddig a nyugdíjas felügyelőbizottsági tag éves keresete (tiszteletdíja) nem haladja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz 98 000 forint x 18 = 1 764 000 forint keretösszeget, addig korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ha azonban a keresete meghaladja az éves keretösszeget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.