Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett "leszázalékoltatás" nyilvánvalóan rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás igénylését jelenti. Az Mm-tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az említett ellátások jogosultsági feltételeinek egyike, hogy az érintett ne folytasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

ÖCSG-tag ekhója

Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől az ekho szerinti adózást egy korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, aki meg kívánja szüntetni a vállalkozását, és a továbbiakban megbízási jogviszonyban folytatná a tevékenységét? A tevékenység alapján az ekho választása nem kizárt. Az érintett adózó őstermelői tevékenységet is végez egy családi gazdaság tagjaként, amelyből kb. évi 10 millió forint bevétele származik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, szeptember 1-jétől az ekho szerinti adózás kedvezőbbé vált, hiszen a 297/2022. Korm. rendelet alapján a kifizető mentesül a 13 százalékos ekho megfizetése alól az Ekho-tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható alkalmi munkavállalóként a gazdasági társaság tagja, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja, vagy ebben az esetben is társas vállalkozóként kell bejelenteni? Elegendő egy megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmi munkavállaló foglalkoztatása egy egyéni vállalkozó engedélyhez kötött tevékenységének végzéséhez, ha maga a vállalkozó egyébként nem rendelkezik a képesítéssel?
Részlet a válaszából: […] Annak semmi akadálya nincs, hogy a gazdasági társaság tagja alkalmi munkavállalóként működjék közre a társaságban, ahogy az sem tilos, hogy a társas vállalkozás alkalmi munkavállalót foglalkoztasson, természetesen figyelembe véve az erre vonatkozó létszámkorlátot.Az Efo-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a kérdésben említett édesanya a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) tartama alatt munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van-e, avagy munkát végez? Ugyanis a vonatkozó előírások szerint [Szocho-tv. 9. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt pontosítsuk a felvetett probléma özvegyi nyugdíj összegét érintő részét. Az állandó özvegyi nyugdíj mértéke főszabály szerint valóban 30 százalék. Ugyanakkor a Tny-tv. 50. §-ának (2) bekezdése értelmében az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra jogosulta) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
Részlet a válaszából: […] 2017-ben az említett mezőgazdasági őstermelőre -?biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – nem terjed ki a biztosítás, őstermelőként járulékfizetési kötelezettség nem terheli.Hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása

Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nyugdíjjogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amely naptól a nyugellátása folyósítását kéri, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat.Ezen előírás teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
1
2
3
4