Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-

Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
Részlet a válaszából: […] A gyermekvállalás segítése és a gyermeknevelés támogatása, valamint a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében a 45/2019. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságot annak rendeltetése, illetve aktualitása miatt a keresőképtelenséggel társítjuk, azonban a betegszabadság nem egészségbiztosítás pénzbeli ellátás, annak feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Családi pótlék nyilatkozat

Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a pontos választ meg tudjuk adni, és ez mindenolvasó számára többé-kevésbé egyértelmű legyen, kicsit körbe kell járni atémát, mely adófizetői szemszögből nézve egyáltalán nem kellemes dolog.A 2009. évi XXXV. tv. módosította az Szja-tv.-t és az Art.-tis. Ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet a válaszából: […] Az EU társadalombiztosítási joga a harmonizáció helyett akoordinációra épül.Az Unió arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásánakjogával élő, EU-tagállamokban utazó állampolgárok és családtagjaik részérebiztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] Haladjunk sorjában. Jogszabályi háttérAz egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)lehetőségét az Ekho-tv. teremtette meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2