Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés:

Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett ügyvezető tagja-e a kft.-nek?Amennyiben nem, akkor semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban, hiszen havi 60.000 forintos megbízási díja [amely jelen esetben 60.000 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelkezés a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok számára azonnali és lényeges enyhítő intézkedéseket vezetett be a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek tekintetében.Az alábbiakban leírt rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Beltag GYES-e

Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási segélyre bármelyik szülő jogosult, ígynincs semmi akadálya annak, hogy a tartósan beteg gyermekük után az édesanyahelyett a jövőben az édesapa részesüljön ebben az ellátásban. A Cst. 21. § (1)bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] A témával kapcsolatban országosan nagy az érdeklődés. Ezértlegmegfelelőbb válaszként közöljük az alábbi irányelv kapcsolódó részleteit.A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint apénzügyminiszter 700/2005. (MüK-FMM-PM) együttes irányelve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóságnak joga és kötelessége, hogy a szerződéseketvalódi tartalmuk szerint minősítse. Ugyanakkor az adóügyi és polgári jogijogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapítása nem hat ki afelek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű válasz csak a biztosítási szerződéspontos tartalma alapján adható. Ennek hiányában csak a lehetséges megoldásokatsoroljuk fel.Az első változat, hogy az átvállalt biztosítás díjaadómentes. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja értelmében e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
2