Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adózásban valóban nagyon fontos a személyi jellegű kifizetések meghatározása, hiszen az nagymértékben befolyásolja az adófizetési kötelezettség összegét, tekintve, hogy a kisvállalati adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint a személyi jellegű kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.