17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
2. cikk / 17 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
3. cikk / 17 Vállalkozói tevékenység folytatása GYES mellett
Kérdés: Helyesen jár-e el az a társas vállalkozás, amely társas vállalkozói jogviszonyban könyvvizsgálói tevékenységet végző többségi tulajdonos tagja után, aki ikrekkel – azok tankötelessé válásáig – GYES-en van, a 131 000 forint minimum-járulékalap figyelembevételével megfizeti a járulékokat, de a GYES melletti munkavégzés miatt tételes eho-t nem fizet?
4. cikk / 17 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei
Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
5. cikk / 17 Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
6. cikk / 17 Főállású anya egyéni vállalkozóként
Kérdés: Lehet-e főállású anya egy egyéni vállalkozó, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána abban az esetben, ha vállalkozásában ténylegesen alkalmazottai dolgoznak?
7. cikk / 17 Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt
Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
8. cikk / 17 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
9. cikk / 17 GYES-en lévő társas vállalkozó
Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
10. cikk / 17 Beltag GYED- és GYES-jogosultsága
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?