Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett

Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a személy jogosult, aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 15. életévét, az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának b) pontja értelmében mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet.A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy külföldi jövedelme

Kérdés: Megszűnik a megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosultsága abban az esetben, ha külföldi társaság ügyvezetőjeként külföldön jövedelmet szerez, amely után megfizeti a közterheket, és ennek a jövedelemnek az összege 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A válaszra nem lehet röviden igennel vagy nemmel válaszolni, ugyanis a Kérdező nem tér ki arra, hogy melyik államban végez munkát, pontosabban fogalmazva, keresőtevékenységet.Azonban a 2011. évi CXCI. tv. 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontja választ ad a kérdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, amennyiben az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.A 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Macedón állampolgár közterhei

Kérdés:

Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […]   A Tbj-tv. 4. § d) pontjának 1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.