EGT-tagállamban tanuló vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak fog minősülni az a magyar állampolgár, aki Németországban nappali tagozatos egyetemi hallgató, és szeretne vállalkozást indítani Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett problémával kapcsolatban a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja egyértelműen fogalmaz. E szerint nem terheli a minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni vagy társas vállalkozót abban az esetben (sem), ha– a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Kórházi ápolás költségei

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a kórházi ápolás költségeit annak a magánszemélynek, aki 2018-ban érettségizett, nem vették fel az egyetemre, ezért rövid időre Angliában vállalt munkát, 2019 januárjában hazajött, de a felvételije idén sem sikerült, munkát vállalni nem tudott, és 2019. július 25-én kórházba került? A kórház tájékoztatása szerint biztosítás hiányában minden költséget meg kell téríteni.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és a törvény 16. §-a (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Diákszövetkezetben munka-viszonyban álló egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a havi minimálisadó- és járulék-fizetési kötelezettség alól az a fiatal egyéni vállalkozó, aki egy diákszövetkezetben, amelynek tagja, áll heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben a kétséget valószínűleg az jelenti, hogy a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, illetve hallgató tagjára nem terjed ki a biztosítás, és e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Csökkenthető valamilyen módon egy őstermelői tevékenységet folytató nappali tagozatos egyetemi hallgató társadalombiztosítási terhe, aki jelenleg a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, tekintettel arra, hogy tevékenységét 2015. július 1-jén kezdte meg?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő [e kategóriába az a személy tartozik a Tbj-tv. 4. §-ának x) pontja szerint, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek] havonta a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok gyakorlati képzésére vonatkozó szabályokat a Szak-tv. szabályozza. E törvényben találhatók meg a gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének feltételei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] Tanulószerződés alapján szakképző iskolás tanulónak természetesen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, mivel ennek hiányában a foglalkoztató – egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – nem fizethetne ki számára jövedelmet.Márpedig a tanulót a képzés tartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.