Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Megbízási díj munkavállalói járuléka

Kérdés: Le kell-e vonni a munkavállalói járulékot a megbízási szerződés alapján kifizetett díjból?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben kérdezőnk az 1,5 százalékos (Ftv. szerinti)munkavállalói járulékra gondolt, akkor a válaszunk nem, hiszen munkavállalóijárulékot (ahogy a 3 százalékos, illetve július 1-jétől a minimálbérkétszereséig 1 százalékos munkaadói járulékot is) csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy a hallgatóimunkadíjon elsődlegesen a felsőoktatási intézményben, illetve a felsőoktatásiintézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban tagként,illetve alkalmazottként végzett munka ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Portugál állampolgárságú ügyvezető részére bérelt ingatlan közterhei

Kérdés: Egy magyar kft. lakást bérel munkaviszony keretében alkalmazott portugál ügyvezetőjének. Az ügyvezető a családjával együtt lakja a bérelt ingatlant. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak/kifizetőnek/foglalkoztatónak, illetve az ügyvezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdéséből arra következtetünk, hogy a portugálállampolgár magánszemély huzamosan hazánkban tartózkodik, tehát belföldiilletőségűnek tekinthető. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettségeösszes bevételére kiterjed.Az Szja-tv. 4. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett cél – az ügyvezető személyét érintőközterhek optimalizálása – megvalósítása 2007. szeptember 1-jétől azeddigieknél lényegesen egyszerűbbé vált. Ettől az időponttól hatályos ugyanis a2007. évi LXI. tv. 35. §-a, amely a Gt. 22. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján a munkaadó amunkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttómunkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a foglalkoztatásramilyen jogviszonyban kerül sor, így – a legvalószínűbbnek tartottmunkaviszonyon túl – más lehetőségekre is kitérünk.Munkaviszony esetén a társaságot 29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
1
2