26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 26 Pályakezdő munkavállaló táppénze határozott idejű munkaszerződés lejárta után
Kérdés: Valóban kedvezőbb szabályok vonatkoznak arra a pályakezdő munkavállalóra, aki 2022 júniusában fejezte be a tanulmányait, munkaviszonya 2022. december 1-jén kezdődött, 2023 áprilisában keresőképtelenné vált, a mai napig beteg, és közben a határozott idejű munkaviszonya június 30-án megszűnt? Meddig jogosult táppénzre, és mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
3. cikk / 26 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
4. cikk / 26 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
5. cikk / 26 Keresőképtelen egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimumjárulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki hosszú ideje keresőképtelen, és 2021. november 16-án kimerítette a táppénzre való jogosultságát, vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Szünetel a biztosítási jogviszony ebben az esetben?
6. cikk / 26 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
7. cikk / 26 Ellátás elhunyt munkáltató esetén
Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
8. cikk / 26 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
9. cikk / 26 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
10. cikk / 26 Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
