Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Igen, adható. Az Szja-tv. béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályainak (71. §) alkalmazása során a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is munkavállalónak, a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] Igaz ugyan, hogy az Szja-tv. 71. § szerinti béren kívülijuttatások a munkáltató és a munkavállaló között értelmezhetők, ám az említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben Olvasónk kérdésére minden részletre kiterjedőválaszt adnánk, az meghaladná lapunk terjedelmét, hiszen az adó-tanácsadói vagya társadalombiztosítási szakelőadói képzés jó néhány tételét lefedi. Ennekellenére egy rövid válasz keretében megpróbáljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kétfelé kell választani, mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás azelőzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha aletartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy abüntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2