Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét munkanapban állapítja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére ugyanannyi munkanap szabadságot kell megállapítani, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák. A megállapításra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkaszüneti nap díjazása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Jár munkabér egy havibéres munkavállaló részére a munkaszüneti napra, pl. május 1-jére, ha a munkaviszonya május 8-án megszűnik? Május 2-től május 8-ig 5 napra megkapta a munkabérét.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalókra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a munkaszüneti nap miatt kieső időre járó díjazást illetően. Ez alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkáltatója jogutódlás következtében változott. A jogutódlás esetén a munkáltató személyében bekövetkezett változáson alapuló, az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, a gazdasági egység jogügyletei az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Munkabér munkaszüneti napra

Kérdés: Jár munkabér a május 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha az hétfőre esett, a munkavállaló május 2-án és 3-án nem volt munkára beosztva, a következő munkanap május 4-e volt, viszont a dolgozó ettől a naptól már keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a május 1-jei hétfői munkaszüneti napot követő keddi és szerdai napokra nem volt munkavégzésre beosztva. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a munkavállaló nem általános munkarendben (hétfőtől péntekig, heti öt nap egyenlő napi munkaidőben) dolgozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az nem vitás, hogy a munkavállaló – bár egyetemi hallgató – biztosított, így keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Rá is vonatkozik azonban az a szabály, hogy táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevésből következtetve, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Havonta újra kell számolni a távolléti díjat annak a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónak az esetében, aki minden hónapban elmegy szabadságra? Hogyan kell számolni annak a munkavállalónak az esetében, akinek az órabére magasabb az alapórabérnél, és még teljesítménybért is kap? Eltérhet a dolgozó javára a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] A teljesítménybér a munka díjazásának egyik lehetséges formája, és semmiképpen sem összekeverendő az ún. alapbérrel, melyet a feleknek a munkaszerződésben időbérként kell meghatározni, és amelynek összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.
1
2
3
4